2011. augusztus 27., szombat

Grazról kicsit bővebben - életünk, lakás, miegyebek

Az ott töltött két hét alatt Dömének sikerült megszoknia az új helyzetet, helyet, környezetet és most kicsit zavarban volt, hogy hazajöttünk, de itt minden ismerős, uh hamar helyrerázódott a kis rosszaság.
Fantasztikusan gyerekbarát a grazi peco: földszint, van kertünk és hatalmas nappali-étkezője van, ahol van hely játszani, futkározni.
Több időt töltöttünk kint, szabad levegőn, mint itthon. Ha épp nem kellett vásárolnunk vagy ügyet intéznünk délelőtt, akkor naponta kétszer is sétáltunk, játszótereztünk, vagy egyszerűen csak kiköltöztünk a teraszra. :) A több séta annak is volt köszönhető, hogy én is mobilisabb voltam, mert napközben Benő nagyrészt a babakocsiban aludt, így bármikor útnak indulhattunk. Másrészt pedig a földszintről amúgy is egyszerűbb útnak indulni, meg visszamenni oda :), merthogy gyakran a sétáknál nem is az elindulás a nehéz, amikor mindenki kipihent és tele a pocak, hanem... :))
Két játszótér is van a közelünkben, illetve a házunk parkolójában is ki van téve egy csúszda, két kismotor, meg pár játék, felváltva látogatjuk tehát ezeket a helyeket.
A lakásunk gyönyörű, tágas - mondjuk egy szobában alszunk mindannyian, m a nappalin kívül csak egy szoba van - és közel van a belvároshoz. Mindenféle népek laknak viszont a környéken, osztrákok vannak sztem a legkevesebben és közülük is inkább a szegényebbek képviseltetik magukat. Ezt egyébként csak egy rossz játszótéri tapasztalat mondatja velem - lehet tehát, h tévedek - amióta Döme sajnos röhögve kiszalad az úttestre, holott korábban már szépen sétáltunk együtt, megvárt az út szélén és kézenfogva átsétáltunk. Merthogy Döme a kerítés nélküli játszótéren azt látta, h a teret körbevevő úton játszanak és motoroznak a játszótérre kicsapott, magukra hagyott gyerkőcök. No comment. :(
Pár kép a lakásról, ezeket még Guri készítette, mielőtt kibéreltük volna a lakást, most már inkább a színes játékok és egyéb gyerekfelszerelések uralják a terepet:

A nappali-étkező egyik irányból,

és másik irányból. Konyha jobbra, boltíven át, szoba, füri, WC és előszoba egyenesen.

A terasz és mögötte a hosszú, keskeny kert. Döme legnagyobb örömére egy kis részen kilátni az utcára, illetve ellátni a közelebbi játszótérre is.

Konyha részlet, a bútorokkal és a pulttal szemben van mégegyszer ennyi, ott van a tűzhely és a hűtő.

Hálószoba - az elengedhetetlen osztrák katicákkal az ablakokon (van egyébként máshol is a lakásban). Marcsának tetszene. :)

Fürdőszoba. Szerintem borzasztó a designja és egyébként nem is praktikus, mert pont a zuhanyfülke mögött van a legtöbb fuga, ami persze penészedik is rendesen. :( A lakás talán egyetlen hibás pontja.

Tegnap óta így...

...altatja és visszaaltatja magát. Hmmmmmm :).

2011. augusztus 24., szerda

100% huncutság

Papi cipőjében, Benő kalapjában,


vitatkozik magával! :)

Benő apró sikerei

Tegnapelőtt kis életében először átfordult hasról hátra. Persze, ez még nem az igazi forgás, de ez is valami! :) és nem csupán átbillenés volt, tudatos rákészülés előzte meg. ;)
Ma meg bedobtam a kiságyába játszótérről jövet, és mivel tök jól elvolt, Dömével gyorsan beugrottunk a kádba. Mikor készen lettünk, bekukkantottam hozzá, markolászta a kis elé rakott játékát. :) Fogni is próbálkozik már egy ideje, eddig csak a kiszemelt tárgy irányába nyúlt és a zárt öklét vagy nyitott tenyerét ráhelyezte. Ezúttal már markoltak is a csöppnyi ujjak!
Gratula, Benő Manó!
Itt még csak nézi,

majd meg is kaparintja a bohócot! :)

Érdekes egyébként, hogy sokkal jobban szeret hason nézelődni és tevékenykedni, mint háton fekverészni, a kis Tornász, és most, hogy gyakorolgat, igényli is, hogy le legyen rakva, nem szeret kézben lenni.

2011. augusztus 23., kedd

Grazi lakás - előzetes

Grazban nincs TV-nk, ezért a függők így kárpótolták magukat néhanapján:
 Van viszont szép csillárunk! :D :D

2011. augusztus 19., péntek

Megyünk haza!!! :)

Holnap megyünk haza :))) és csak szeptember 11-én jövünk majd vissza.
Apropó, most néztem, h akkor megint 5 napig du-os lesz Api - nincs kedve vkinek majd pont akkortájt megnézni Grazot? Egész nap várostnézhet :), csak este kérnék segítséget. :P Naaaaaaaaa! :))
Már a négy este egymás után is húzós volt, sőt, ma Susiék itt voltak velem - mondjuk ez bizonyos szepontból könnyítette, bizonyos szempontból pedig nehezítette az estét, uh az eredmény uaz, de szórakoztatóbb a folyamat, uh nagyon örültem, h itt voltak.
És egy Pancsoló Kisfiú:

4 este 1edül zsinórban - huhh... és kicsit Benőről

Api a héten délutános, így délután 3-tól lefekvésig egyedül vagyok a gyerkőcökkel. Nagyon féltem tőle előre, m korábban, múlt héten már volt egy ilyen előzetes este, ami eléggé kudarcba fulladt, végére szinte folyamatosan veszekedtem Dömével, Benő meg úgy nagyjából az egészet átüvöltötte.
No, ezek után jött egy "érezd jól magad és töltődj fel!"  hétvége, uis a fejem fölött lebegett a következő hét szürke, fenyegető fellege. Ennek ellenére a hétvége mégiscsak jól sikerült. :)
A négy estéből hármat már letudtam, és lekopogom, de egész jól sikerültek. Pontosabban egyre jobban, estéről estére finomodott a rendszerem. :) Az eredmény: egész jól kidolgozott kétgyerkőcös fürdetési technika, növekvő önbizalom és exponenciálisan növekvő fáradtság, uh ez utóbbi miatt végül mégiscsak félek a mai utolsó estétől. (Meg a ma de is jó nehézre sikeredett, Döme épp autózik Apival, mert már nem tudtam vele mit kezdeni, Benő pedig a hasamon szuszog kendőben - ez sem szokványos és ez is azért van, mert nem tudtam vele sem mit kezdeni. Viszont így van időm pötyögni Nektek! :) )
Tegnapi estével szerencsém volt, mert Benő a játszótérről hazafelé jövet elszundított, és azt a komoly 20 percet(!), amíg aludt, kihasználtam arra, hogy az egyébként is csupa homok Dömét előre lefürdessem. Ennyivel egyszerűbbé váltak a továbbiak.
Az is fantasztikus előnye volt az estének, h Benő viselkedése egy csoda volt, bizton állíthatom! :) A 20 perces szunyókálást kivéve du 5-től fent volt, de ezt az időt nem sírással vagy nyüglődéssel töltötte, hanem nézegetéssel! 5-kor viszonylag nagy alvásból ébredve szopizott, majd kimentünk a játszótérre, ahol a másfél órát, míg Döme játszott, szinte végig a babakocsiban(!) nézelődéssel töltötte, hol hason, hol háton. A szunyókálás után evett, majd a járókában folytatta a tornászás-kezdeményeket, nézegetést, ökölszopizást. Egész este szinte hangját sem lehetett hallani :), viszont lefektetés után fél órával visszaébredt és repetát kért. (Egyébként is szokása a kis Vasgyúrónak a duplavacsi!:P)
Amúgy is nagyon rendes Benőtől, h sokszor, ha lerakom, elvan csupán kis keze nézegetésével jó ideig. :) Befejezésül két korábbi kép a kis Nézegetőről:


2011. augusztus 18., csütörtök

Első és második sétánk Grazban

Ma bejelentettük a Holding Graznal a belvárosban a villanyóra állásunkat. Mindannyian elkísértük Papit, így a teendők végeztével együtt ebédeltünk a Mur-parton egy étteremben. A partra merőleges kis árnyékos sétálóutcában ültünk le a kinti székekre. Nagyon kellemes volt az árnyékban, szellő fújdogált, míg úgy egyébként meg kellett dögleni a 40 fokban. Szupi volt.
Hétvégén sétáltunk egyébként először a városban, Papi első szabadnapján - akkor sem fáztunk. :)
Ahogy Mami látja a belváros egyik utcáját,
majd,
ahogy Döme látja ugyanazt. :P

Fiúk reggel

Ma reggel Benővel együtt ébresztettem Gurit és Dömét. Így kattintgathattam párat, lekaptam a még-, és a már fentlevő gyermeket együtt. ;) És az alvó Papit, merthogy elsőre (jelzem, másodikra is!) csak 50%-os sikert értünk el. Íme:


Végül csak sikerrel jártam. :D :D

2011. augusztus 16., kedd

Döme-szótár

Egyre többet beszél elsőszülött porontyunk. Most már nem is tudnám összeszedni, h miket, annyi mindent.
Balcsin, a nyaralás alatt nagyon sokat tanult, egyrészt új, addig nem hallott szavakat (pl: pince, tűz), másrészt pedig a többi gyerkőctől, főleg Rebitől (pepi - tejpép, tali - talicska, doi - túró rudi). Utóbbi lehet, h Döme találmánya, egyébként is vannak olyan szavai, amik nem is hasonlítanak az eredeti szóra hangzásban:
mini = bogár (de inkább úgy ejtve, h mminni, és amióta ezt mondja, a hangya sem hangya többé :( :) )
nünü = takony
táti = házikó a játszótéren
ó = kulcs
Bandi =??? (nagyon régóta mondogatja, eredete ismeretlen, azt sem tudjuk, kire/mire mondja, de most már függetlenedett is forrásától, időnként viccként bedobja, mert hatalmasakat mosolygunk rajta)
Az alábbi szavakat meg nem tudja rendesen kiejteni, ezért mókásan hangzanak:
pitő = cipő
totó = motor
itü = süti
pént =pénz
és valószínűleg a doi is ebbe a kategóriába sorolható.
Persze van egy olyan kategória is, h "amit a hülye Mami nem ért, irgum-burgum!!" - hát igen, ebből elég sok van, ma pl játszótéren ezerrel emlegetett vmi "pá" nevű dolgot és nem tudtam rájönni, mi az. :(

2011. augusztus 12., péntek

Tesók

Most csak egy kép Róluk - és az is már több, mint egy hónapos. Most ennyire futja, lesz ez még így se... ;)

2011. augusztus 11., csütörtök

Benő Manó kéthónapos

Pöttyünk holnap lesz kéthónapos. Zseniálisan nyugodt baba - jó, jó, persze, csecsemő, ami azzal jár, h időnként azért sír is ;), de a "bőven belefér" kategóriában marad. Tanulnom is kell bizonyos dolgokat ezzel kapcsolatban, például, hogy egy gyerek, ha babakocsiban tologatják, akkor elalszik, sőt, ha felébred, akkor nem ordít egyből, hanem szépen elnézeget, vagy, hogy ha lerakom, akkor adott esetben elvan a kis keze nézegetésével is, és akkor sem hal éhen döbbenetes módon, ha csak 3-4 óránként eszik. Ezek számomra nagy újdonsággal bírnak, még mindig képes vagyok ezekre rácsodálkozni, de közben meg világba kürtölném, h "juhéjj, hát ez ilyen is lehet!" Kicsi Dömémmel jóval nehezebb volt, de hát, mint tudjuk, Benő második gyerek, én meg második gyerekes anyuka. :P
Döbbenetes módon gyarapszik. Két hónaposan 6 kiló, Döme uezt a súlyt 4 hónapos korára érte el. Én voltam egyébként ilyen gyorsan hízós típus, olyan voltam, mint egy Mischelin bábu. Benő egyelőre nem dagi, de jó kis tömör, zömök gyerek, van benne anyag rendesen. :) Ide Grazba már csak 68-as ruhákat hoztam, de azt néztem, h ha hazamegyünk, akkor következő kiutazásunkkor szinte már csak 74-est fogok hozni, mert 68-asok közül is van, ami már passzentos.
Nagyon jó kedélyű gyerkőc, 5 hetes kora előtt már mosolygott tudatosan. Engem állandóan bűvöl a tekintetével, h beszéljek hozzá, foglalkozzak vele és olyankor már van, h aprókat sikongat is. Már régóta látom rajta, hogy megismer és nálam könnyebben megnyugszik. Ez is új nekem, pedig biztos ez az általános, Szingapúrban talán ezért néztek rám olyan döbbenten az orvosi rendelőben, h miért nem tudom megnyugtatni a gyerekemet...
Az autósülést ő sem szereti, nehezen alszik el benne és általában hamar fel is ébred, ha nem ringatózik alatta.
Ma reggelre nagy felismerést tettem alvási szokásával kapcsolatban: pacsirta típus. No, de kezdjük az elejéről! Két hete kb. esténként általában sírás van, és csak alkarra fektetve van el (gondoltam hasfájás, időnként adtunk is neki Gripewatert), a délelőttöket pedig általában nem alvással, hanem nyűgösködéssel töltöttük. A délelőtti nyűgösködésre már sok mindennel próbálkoztam, de ma végre sikerrel jártam, uis felkeltem vele együtt fél 7-kor, kicsit fent volt és csak utána aludt vissza. (Szóval valószínűleg eddig is fel szeretett volna kelni korábban és korábban ágyba kerülni, ezért sírt este.) Mindig is nyűgösködött egyébként kicsit hajnalban, de amíg kicsi volt, addig könnyebben vissza lehetett altatni. A visszaaltatást azért szorgalmaztam nála, m Döme és a családunk többi tagja is :), egyébként, inkább éjjeli bagoly típus, uh jól esett még egy kicsit szundítani. No, de a visszaaltatott gyerkőc tiltakozott ugye, kicsit aludt, majd nyűgösen ébredt és se enni, se aludni nem akart, csak nyűgösködni. Szóval ez talán megoldás lesz :), az más kérdés, h ezt beszívtam, most aztán vége az esti levelezgetésnek, blogolásnak, böngészésnek, este úgy fogok kúszni az ágyba, mint a jól kifacsart felmosórongy...
Végezetül pár kép a kis Óriásról:




2011. augusztus 2., kedd

Beszél, pózol és bilibe kakil

Persze, Döméről van itten szó, kérem. Ma fantasztikus fejlődési ugrás(ok)nak lehettünk szem- és fültanúi:
Reggel jelzett, hogy kakilnia kell, a bilit sem utasította el, sőt, hagyott is benne nekünk vmit! :)
Pózolását még múlt héten vettem először észre, akkor azért kaptam elő a gépet, hogy megörökítsem, hogyan is néz ki elsőszülöttünk egy csokipuding önálló elfogyasztása után. A gépet meglátva hatalmas vigyort vágott. (Ez a legfrissebb kedvenc képem róla.)
 A napokban elkezdett neveket kimondani, ma pedig legnagyobb meglepetésemre két új igét és egy főnevet is mondott. Délelőtt a kanapén tologatta a távirányítót és kommentálta: "vasal, vasal". Délután megtalálta a pénztárcámat, kivett belőle egy 5 Ft-ost, hatalmas "Mami, Mamiiiiiiiii!" kiáltás kíséretében odahozta hozzám, odaadta, majd félvállról odavetette még: "pénz". :) Este pedig egy plüss holdat adtam a kezébe, hogy pelenkázás alatt lekössem vele, mire a szemére mutogatva közölte, hogy "néz, néz". No, ne aggódjatok, nem fogok mostantól minden új szót leírni ide ;), csak annyira örülök ennek a mai ugrásszerű beszédfejlődésnek. (Persze, tudom, mostantól ez fel fog gyorsulni.)
Sokszor nem egyszerű, de annál izgalmasabb feladat egy-egy új szó hallatán találgatni, hogy mit is mondott Porontyunk. :)

Végezetül pár kép még egy múlt heti, mamikímélős, lazítós napról. (Előző éjszakám és napom uis nagyon kemény volt, uh tartottunk egy át nem öltözős, pizsamában ágyból DVD-t bambulós, játszós, szigórúan semmi házimunkát sem végzős napot Mami túlélése és regenerálódása érdekében.) Láthatólag Dömének is tetszett ez a rendhagyó "szabi nap".

Ja, és a hétvégi maróti képeket feltöltöttem a picasara.