kicsit rendhagyóra sikerült. :)
Jövőre jobban fogok ragaszkodni a hagyományos színekhez, de legalább a gyertyákhoz, mert amikor elkészült, Dödi megkérdezte:
- Mi ez?? Torta? Meg fogjuk enni?
2012. december 2., vasárnap
2012. november 30., péntek
Duplo-mánia
Grazban sokat duploztam Dödivel - persze akkor még csak én építettem, Döme meg figyelt, illetve mondta, hogy mit építsek.
Most reneszánszát éli a duplo, szinte minden nap előkerül és a család minden tagja játszik vele. :)
Érdekes megfigyelni, ahogy Dödi művei egyre fejlődnek: kezdetben szigorúan a 2X2-es kis"kocka" elemeket használta, tornyot épített, majd, amikor megtanulta az alapot összekötni, akkor falat, végül pedig a vékony, hosszú alap helyét átvették a nagy "lap" alapok, azóta hajókat épít és általában állatok utaznak rajta. Nem rég óta pedig elkezdte a többi formát is használni és így bonyolultabb és most már egyedi hajókat, repülőket épít.
Benő is már ügyesen össze tudja rakni és szétválasztani az elemeket, de ő még randomszerűen rakosgatja egymásra a formákat. Ő is nagyon szereti a duplos állatkákat is.
Néhányszor le is fényképeztem a készült alkotásokat, így most kaptok egy kis "házi kiállítást" belőle:
Most reneszánszát éli a duplo, szinte minden nap előkerül és a család minden tagja játszik vele. :)
Érdekes megfigyelni, ahogy Dödi művei egyre fejlődnek: kezdetben szigorúan a 2X2-es kis"kocka" elemeket használta, tornyot épített, majd, amikor megtanulta az alapot összekötni, akkor falat, végül pedig a vékony, hosszú alap helyét átvették a nagy "lap" alapok, azóta hajókat épít és általában állatok utaznak rajta. Nem rég óta pedig elkezdte a többi formát is használni és így bonyolultabb és most már egyedi hajókat, repülőket épít.
| FAL-ra példa |
Néhányszor le is fényképeztem a készült alkotásokat, így most kaptok egy kis "házi kiállítást" belőle:
| DARU - egy korai alkotás (Graz) |
| HAJO (szintén még grazi) |
| NOÉ BÁRKÁJA 1. |
| NOÉ BÁRKÁJA 2. |
![]() |
| balra: PARKOLÓHÁZ, jobbra: TÖBBSZINTES HÁZ GARÁZZSAL |
| JÁTSZÓTÉR (Graz) |
2012. november 29., csütörtök
Hmmmmmmmmmmm...
Átaludta.
Benő.
Az éjszakát! :)
Kis életében az elsőt. Előző este 9-kor szépen elaludt és ma reggel negyed 8-kor mosolyogva ébredt a rácsos ágyban. Hmmmmmmmmm...
Ma hihetetlenül kipihent és hatékony voltam ennek köszönhetően.
Meglepődtem egyébként, mert Benőnél kicsit később számítottam erre. Ebben is sietett bátyja után, ő is másfél évesen aludta át először az éjszakát.
És persze ez nem azt jelenti, hogy mostantól ez így is lesz, de haladunk! :)
Benő.
Az éjszakát! :)
Kis életében az elsőt. Előző este 9-kor szépen elaludt és ma reggel negyed 8-kor mosolyogva ébredt a rácsos ágyban. Hmmmmmmmmm...
Ma hihetetlenül kipihent és hatékony voltam ennek köszönhetően.
Meglepődtem egyébként, mert Benőnél kicsit később számítottam erre. Ebben is sietett bátyja után, ő is másfél évesen aludta át először az éjszakát.
És persze ez nem azt jelenti, hogy mostantól ez így is lesz, de haladunk! :)
2012. november 22., csütörtök
Pasik és a figyelem
Lurkók odavannak az állatokért, ezért mindig nyitva tartom a szememet, illetve keresgélek is helyeket, ahol lehetőségük van állatokkal találkozni, azokat megetetni vagy megsimogatni. Newportból hazafelé jövet az út szélén jobb oldalon van egy felirat: "Animal Farm" és pár állat rá van festve.
Egyik alkalommal, amikor elhaladtunk mellette, a következő beszélgetés zajlott le közöttünk Gurival:
- Itt van egy "Animal Farm", azt megnézhetnénk vmikor.
- Jajj, ezt ismerem, itt van Cefn Malby, itt jártam, amikor házat kerestem..., nagyon lepukkant, még járda sincs az út mellett, nem tudnátok itt sétálni...
- Aha - mondtam, gondolom, de ezt gondoltam: ?!!??
Majd következőleg, amikor elhaladtunk a tábla mellett:
- Itt van egy "Animal Farm", azt megnézhetnénk vmikor.
- Jajj, ezt ismerem, itt van Cefn Malby, itt jártam, amikor házat kerestem..., nagyon lepukkant, még járda sincs az út mellett, nem tudnátok itt sétálni...
- Aha - mondtam, gondolom, de ezt gondoltam: ?!!??
Máskor pedig:
- Itt van egy "Animal Farm", azt megnézhetnénk vmikor.
- Jajj, ezt ismerem, itt van Cefn Malby, itt jártam, amikor házat kerestem..., nagyon lepukkant, még járda sincs az út mellett, nem tudnátok itt sétálni...
- Aha - mondtam, gondolom, de ezt gondoltam: ?!!??
Utolsó alkalommal:
- Itt van egy "Animal Farm", azt megnézhetnénk vmikor.
- Jajj, ezt ismerem, itt van Cefn Malby, itt jártam, amikor házat kerestem..., nagyon lepukkant, még járda sincs az út mellett, nem tudnátok itt sétálni...
- Aha - mondtam, gondolom, de ezt gondoltam: ?!!??
Kb. ötödszörre hajtottunk el ugyanott, az emlegetett tábla mellett, amikor már nem próbálkoztam újabb Animal Farm-os kísérlettel. Guri megszólal:
- Juuuuuuujj, itt van egy "Animal Farm", egyszer megnézhetnénk a lurkókkal.
Hát, legalább egy rugóra jár az agyunk, ha nem is egy időben... :)
Egyik alkalommal, amikor elhaladtunk mellette, a következő beszélgetés zajlott le közöttünk Gurival:
- Itt van egy "Animal Farm", azt megnézhetnénk vmikor.
- Jajj, ezt ismerem, itt van Cefn Malby, itt jártam, amikor házat kerestem..., nagyon lepukkant, még járda sincs az út mellett, nem tudnátok itt sétálni...
- Aha - mondtam, gondolom, de ezt gondoltam: ?!!??
Majd következőleg, amikor elhaladtunk a tábla mellett:
- Itt van egy "Animal Farm", azt megnézhetnénk vmikor.
- Jajj, ezt ismerem, itt van Cefn Malby, itt jártam, amikor házat kerestem..., nagyon lepukkant, még járda sincs az út mellett, nem tudnátok itt sétálni...
- Aha - mondtam, gondolom, de ezt gondoltam: ?!!??
Máskor pedig:
- Itt van egy "Animal Farm", azt megnézhetnénk vmikor.
- Jajj, ezt ismerem, itt van Cefn Malby, itt jártam, amikor házat kerestem..., nagyon lepukkant, még járda sincs az út mellett, nem tudnátok itt sétálni...
- Aha - mondtam, gondolom, de ezt gondoltam: ?!!??
Utolsó alkalommal:
- Itt van egy "Animal Farm", azt megnézhetnénk vmikor.
- Jajj, ezt ismerem, itt van Cefn Malby, itt jártam, amikor házat kerestem..., nagyon lepukkant, még járda sincs az út mellett, nem tudnátok itt sétálni...
- Aha - mondtam, gondolom, de ezt gondoltam: ?!!??
Kb. ötödszörre hajtottunk el ugyanott, az emlegetett tábla mellett, amikor már nem próbálkoztam újabb Animal Farm-os kísérlettel. Guri megszólal:
- Juuuuuuujj, itt van egy "Animal Farm", egyszer megnézhetnénk a lurkókkal.
Hát, legalább egy rugóra jár az agyunk, ha nem is egy időben... :)
Én, én, én!
Holott Benő szókincse folyamatosan bővül, mióta itt vagyunk, most mégis látszólag kissé megrekedt, mégpedig két kifejezésnél: "Én-én", "én it!" :)
Ha szeretne megkaparintani vmit, akkor "Én, én!" (szigorúan duplázva!), ha pedig ki szeretne próbálni vmit, mármint, hogy ő csináljon vmit egyedül, akkor "Én it!". Nem egyszer halljuk naponta. :)
Sok új szava, kifejezése van, nem is tudom őket most mind összeszedni, de had osszak meg Veletek 3 számomra nagyon kedveset:
- Mostanában a szokásosnál is jobb étvágya van, kb. 3 óránként szinte beugrik az etetőszékbe és ragyogó mosollyal közli, hogy: "Esszek!".
- Ha rotyog a gatya, akkor pedig: "pu-ti-tta' "
- De amit legjobban szeretek, az egy állatra utaló hangutánzó szó, így ejtve: "föff - föff":)
Ha szeretne megkaparintani vmit, akkor "Én, én!" (szigorúan duplázva!), ha pedig ki szeretne próbálni vmit, mármint, hogy ő csináljon vmit egyedül, akkor "Én it!". Nem egyszer halljuk naponta. :)
Sok új szava, kifejezése van, nem is tudom őket most mind összeszedni, de had osszak meg Veletek 3 számomra nagyon kedveset:
- Mostanában a szokásosnál is jobb étvágya van, kb. 3 óránként szinte beugrik az etetőszékbe és ragyogó mosollyal közli, hogy: "Esszek!".
- Ha rotyog a gatya, akkor pedig: "pu-ti-tta' "
- De amit legjobban szeretek, az egy állatra utaló hangutánzó szó, így ejtve: "föff - föff":)
2012. november 10., szombat
Képek az elmúlt időszakról
Szövegelés helyett képeket töltöttem fel Nektek a picasara, (mert már úgy le vagyok maradva, hogy úgysem tudnám behozni magamat.) Fogadjátok szeretettel, jó nézegetést!
2012. november 6., kedd
Döme dumák 4. és Bendő dumák
Amikor első alkalommal vettünk bélelt cipőt, látom, hogy az utcára kiérve olyan furcsán rakja a lábait, lassan, megfontoltan lépeget. Kérdeztem, hogy valami baj van-e, fordítva vettük-e fel a cipőt, vagy mi a helyzet. Erre ő:
- Nem, semmi, csak ez a cipő..., ebben... szőnyeg van!
:)
Amióta kiköltöztünk, Döme belekezdett egy rókás játékba. Hosszú fennállása alatt változik is a játék: az elején még ő volt a kisróka, akit dédelgetni kellett, mindig Mami ölébe, vagy lábához kuporodott és akkor simogatni, cirógatni kellett, míg mostanában már inkább négykézláb kúszik-mászik a lakásban, általában Benővel együtt, és ilyenkor általában Maminak is csatlakozni "illik". :) Ezt Mami egy darabig bírja, de egy idő után mindig akad vmi teendő, sokszor például a vacsora előkészítése, és el nem tudom mondani, hányszor hallottam már, amikor ilyenkor felálltam, hogy:
- Jó, Mami, de akkor vacsora után rókázzál!
:)
Nemrégiben megállt a mosógép program közben. Se kép-se hang. Szerény technikai felkészültségemet villogtatva próbálkoztam is pár dologgal az újraélesztését illetően, de egy idő után feladtam. Valamivel később, amikor Benő aludt, gondoltam visszatérek a problémához, uh Dödit félig viccelve megkérdeztem, hogy meg tudja-e javítani nekem a mosógépet. Mire ő:
- Nem, csak... kalapáccsal.
:)
Bő egy hónappal ezelőtt Benő megbotlott és nekiesett az ágynak, ahol feküdtem. Közölte, hogy:
- Bot.
Azóta is előszeretettel használja. :)
Az igen helyét pedig átvette egy rövidebb, angolszász változat; mosolyog, bólogat és közli, hogy:
- O.T.
:)
- Nem, semmi, csak ez a cipő..., ebben... szőnyeg van!
:)
Amióta kiköltöztünk, Döme belekezdett egy rókás játékba. Hosszú fennállása alatt változik is a játék: az elején még ő volt a kisróka, akit dédelgetni kellett, mindig Mami ölébe, vagy lábához kuporodott és akkor simogatni, cirógatni kellett, míg mostanában már inkább négykézláb kúszik-mászik a lakásban, általában Benővel együtt, és ilyenkor általában Maminak is csatlakozni "illik". :) Ezt Mami egy darabig bírja, de egy idő után mindig akad vmi teendő, sokszor például a vacsora előkészítése, és el nem tudom mondani, hányszor hallottam már, amikor ilyenkor felálltam, hogy:
- Jó, Mami, de akkor vacsora után rókázzál!
:)
Nemrégiben megállt a mosógép program közben. Se kép-se hang. Szerény technikai felkészültségemet villogtatva próbálkoztam is pár dologgal az újraélesztését illetően, de egy idő után feladtam. Valamivel később, amikor Benő aludt, gondoltam visszatérek a problémához, uh Dödit félig viccelve megkérdeztem, hogy meg tudja-e javítani nekem a mosógépet. Mire ő:
- Nem, csak... kalapáccsal.
:)
Bő egy hónappal ezelőtt Benő megbotlott és nekiesett az ágynak, ahol feküdtem. Közölte, hogy:
- Bot.
Azóta is előszeretettel használja. :)
Az igen helyét pedig átvette egy rövidebb, angolszász változat; mosolyog, bólogat és közli, hogy:
- O.T.
:)
2012. szeptember 27., csütörtök
Bendő miket mond?
Sokmindent mond már kis 15 hónaposunk. Persze a hangutánzó szavakkal kezdte (háp-háp, mú-mú, be-be, csip-csip...), azok közül is a vau volt a legeslegelső, mint Dömének is anno. :)
Neveinket is hamar megtanulta, nem emlékszem pontosan, de talán Dödiét először. Most is ez a legtöbbször kimondott szava. :)
A "nem" is elsők között szerepelt, de hallottam tőle már "igen"-t is, bár ezt azóta fukaron méri. :)
Mostanság igék is kezdenek feltűnni a repertoárban, ilyen pl. a "nyom" és az "elment". Ez utóbbit tökéletesen ejti és minden adandó alkalommal előveszi, pl. ha egy autó elhalad mellettünk, vagy ha mókusles közepette eltűnik szemünk elől a kis rágcsáló. Hallottam már tőle a "mókus elment" egyszerű mondatocskát is, de a mókus azóta "csak" "mo-mo". :)
Újabb szavai közé tartozik még a "sajt" és a "szarka" is és Zsozsó nevét is rögtön az első napon megtanulta.
Neveinket is hamar megtanulta, nem emlékszem pontosan, de talán Dödiét először. Most is ez a legtöbbször kimondott szava. :)
A "nem" is elsők között szerepelt, de hallottam tőle már "igen"-t is, bár ezt azóta fukaron méri. :)
Mostanság igék is kezdenek feltűnni a repertoárban, ilyen pl. a "nyom" és az "elment". Ez utóbbit tökéletesen ejti és minden adandó alkalommal előveszi, pl. ha egy autó elhalad mellettünk, vagy ha mókusles közepette eltűnik szemünk elől a kis rágcsáló. Hallottam már tőle a "mókus elment" egyszerű mondatocskát is, de a mókus azóta "csak" "mo-mo". :)
Újabb szavai közé tartozik még a "sajt" és a "szarka" is és Zsozsó nevét is rögtön az első napon megtanulta.
2012. szeptember 26., szerda
2012. szeptember 15., szombat
Süni, csiga, zsiráf
Ezeket készítettük első só-liszt gyurmázásunk alkalmával. Kb. két hete voltunk itt, amikor pár napra az esős idő miatt beszorultunk, s akkor gyurmáztam velük életükben előszőr. Benőnek is tetszett, de ő hamarabb megunta, Dödi nagyon lelkesen gyurogatta. :) És szegénykém ma is nagyon lelkesen alkotta újra ugyanezeket :), pedig ma végül nem tudtam vele gyúrni, csak megcsináltuk együtt az alapanyagot.
Kicsit terápiás jelleggel rakom fel most ezen esemény képeit, (simogatom a lelkemet :) ), sajnos betegek vagyunk uis, itthon töltjük a hétvégét, gyógyulgatunk - írok majd erről is, pár nap múlva majd...
Két kép a lelkes alkotócsapatról :)
Egy a süniről :)
És persze tesztelni is kellett, h mennyire szúr a süni! :)
Élvezem egyébként nagyon, hogy végre ilyet is lehet velük csinálni :), mostanában már néha a rajzolásban is partnerek, bár inkább engem rajzoltatnak :), meg lehet mesét olvasni :), meg... :)))
Bendő persze hamarabb elfárad ezekben, és az még nehéz, hogy őt lekössem valamivel, de hagyjon minket is alkotni. Meg megtalálni az időt ezekre, de azért nem lehetetlen, és amikor összejön, az nagy öröm. :)
Kicsit terápiás jelleggel rakom fel most ezen esemény képeit, (simogatom a lelkemet :) ), sajnos betegek vagyunk uis, itthon töltjük a hétvégét, gyógyulgatunk - írok majd erről is, pár nap múlva majd...
Két kép a lelkes alkotócsapatról :)
Egy a süniről :)
És persze tesztelni is kellett, h mennyire szúr a süni! :)
Élvezem egyébként nagyon, hogy végre ilyet is lehet velük csinálni :), mostanában már néha a rajzolásban is partnerek, bár inkább engem rajzoltatnak :), meg lehet mesét olvasni :), meg... :)))
Bendő persze hamarabb elfárad ezekben, és az még nehéz, hogy őt lekössem valamivel, de hagyjon minket is alkotni. Meg megtalálni az időt ezekre, de azért nem lehetetlen, és amikor összejön, az nagy öröm. :)
2012. szeptember 8., szombat
Döme dumák 3.
A közeli játszóteret egy kertek alatti, fákkal, bokrokkal övezett gyalogúton tudjuk elérni. Épp hazafelé tartottunk onnan, amikor a gyalogösvényen egy négus afro-amerikai férfi jött velünk szemben. Miután elhaladt mellettünk, Dödi mondott valamit. Nem értettem, ezért kértem, ismételje meg. Erre ő:
- Semmi, csak egy nagyon-nagyon kék fejű bácsi ment itt.
:)
Szintén játszótérre menet rámutat egy szeder bokorra és örvendezve felkiált:
- Jééééé, szederszörp!
:D :D
Itthon autózik, hallom ahogy az autók mondják egymásnak:
- Menjünk, menjünk, siessünk, húzzuk el a csíkokat!
:)
Ezt pedig a kertben lőttem. "Mami, Mami, szedtem neked virágot!"- szaladt hozzám.
- Semmi, csak egy nagyon-nagyon kék fejű bácsi ment itt.
:)
Szintén játszótérre menet rámutat egy szeder bokorra és örvendezve felkiált:
- Jééééé, szederszörp!
:D :D
Itthon autózik, hallom ahogy az autók mondják egymásnak:
- Menjünk, menjünk, siessünk, húzzuk el a csíkokat!
:)
Ezt pedig a kertben lőttem. "Mami, Mami, szedtem neked virágot!"- szaladt hozzám.
2012. szeptember 4., kedd
Arachnofóbia
Hmmm..., hát nem éppen erről szerettem volna írni a következő bejegyzést, de annyira élénk és fájdalmas :S még az élmény a tegnap éjszakáról, h muszáj megosztanom Veletek.
Éjjel fél 1-kor porszívózásra riadtam fel, sikeresen elaltatott uis Döme olyan 10 óra magasságában.
Rohanok a nappaliba és kérdőre vonom Gurit, h mit porszívózik ilyenkor.
- Nem, Cica, nem akarod tudni, mit porszívóztam - mondja Guri jelentőségteljesen.
Nu, én az ilyen mondatoktól jövök csak igazán lázba - No, mit? - kérdezem.
- Egy hatalmas pókot, akkora volt, hogy azt hittem, be se tudom szívni.
Kiderült, hogy az állítása szerinti 10 cm-es pókot nem merte lecsapni, ezért először próbálkozott a kézi porszívóval, de mivel az rezzenéstelenül csücsült tovább a régi pózban, ezért jött a rendes porszívó.
Kissé szétborzolt idegekkel kértem, hogy kukkantsunk be a gyerekszobába és nézzük meg a gyerekeket. Valamit megérezhettem.
Guri besietett a gyerekszobába, én meg ledermettem, uis a gyerekszoba ajtaja mellett a földön pihent a legnagyobb pók, amit valaha láttam. (Jó, jó, terráriumba lakó madárpók most nem számít!)
- Ott is van egy - visítottam - de Guri "Hol, hol?" kérdésére már nem bírtam felelni. Elborzadva, de egy anyatigris ösztöneit és összpontosítását meghazuttolóan figyeltem, nehogy szem elől tévesszem és besurranjon az alvó gyerekeimhez. Tudtam, h ha szem elől tévesztem, akkor egy percet nem fogok éjjel aludni...
Guri szerncsére aktívabb fél volt, de alábecsülte a pók képességeit és csak egy szimpla eltaposással próbálkozott. Erre pók el...
Jajjveszékeltem rendesen, D mocorgott is kicsit, azután lélegzetvisszafojtva benéztünk elemlámpával a fiókos szekrény alá, ahova berohant. Egy porcikám sem kívánta, hogy lássam ismét, de örültem, hogy még van esélyünk levadászni. G odaadta nekem az elemlámpát, mondta őrizzem a pókot és el a már bevált porszívóért. Hosszúúúúúú másodpercek...., szemezek a pókkal.
Végül volt még egy menekülési kísérlete a csöppségnek, de aztán győzött drága férjemuram! Huhh!
Gyerkőceinknek hálás köszönet, hogy végigaludták az egész vadászatot, elég volt ez alatt az idő alatt magamba lelkierőt önteni...
Ezek után lefekvés előtt a szoba minden zugát végignéztem, mégis szörnyen aludtam. 3-4-szer felkeltem és mindig azonnal végigpásztáztam a környéket, látok-e pókot.
Másnap, azaz ma, amint egy kis lélegzetvételnyi időm maradt, fel a netre és megkerestem, mivel is állunk itten szemben. Háhh, kösz, Nagy-Britanniában és Nyugat-Európa egy-két részén őshonos óriás házipókkal (giant house spider) volt dolgunk. A leírás szerint nem mérgező, nem támad emberre, szóval gyakorlatilag ártalmatlan, (viszont azért megharaphat). Szerény véleményem szerint ilyen méretekkel és ijesztő megjelenéssel nem nevezhetünk vmit ártalmatlannak, még most is érzem ereimben a féllmet és a viszolygást - nem kellemes.
Íme egy kép egy bátor illetőtől, aki vadászat előtt még fényképezőgépet is ragadott.
Éjjel fél 1-kor porszívózásra riadtam fel, sikeresen elaltatott uis Döme olyan 10 óra magasságában.
Rohanok a nappaliba és kérdőre vonom Gurit, h mit porszívózik ilyenkor.
- Nem, Cica, nem akarod tudni, mit porszívóztam - mondja Guri jelentőségteljesen.
Nu, én az ilyen mondatoktól jövök csak igazán lázba - No, mit? - kérdezem.
- Egy hatalmas pókot, akkora volt, hogy azt hittem, be se tudom szívni.
Kiderült, hogy az állítása szerinti 10 cm-es pókot nem merte lecsapni, ezért először próbálkozott a kézi porszívóval, de mivel az rezzenéstelenül csücsült tovább a régi pózban, ezért jött a rendes porszívó.
Kissé szétborzolt idegekkel kértem, hogy kukkantsunk be a gyerekszobába és nézzük meg a gyerekeket. Valamit megérezhettem.
Guri besietett a gyerekszobába, én meg ledermettem, uis a gyerekszoba ajtaja mellett a földön pihent a legnagyobb pók, amit valaha láttam. (Jó, jó, terráriumba lakó madárpók most nem számít!)
- Ott is van egy - visítottam - de Guri "Hol, hol?" kérdésére már nem bírtam felelni. Elborzadva, de egy anyatigris ösztöneit és összpontosítását meghazuttolóan figyeltem, nehogy szem elől tévesszem és besurranjon az alvó gyerekeimhez. Tudtam, h ha szem elől tévesztem, akkor egy percet nem fogok éjjel aludni...
Guri szerncsére aktívabb fél volt, de alábecsülte a pók képességeit és csak egy szimpla eltaposással próbálkozott. Erre pók el...
Jajjveszékeltem rendesen, D mocorgott is kicsit, azután lélegzetvisszafojtva benéztünk elemlámpával a fiókos szekrény alá, ahova berohant. Egy porcikám sem kívánta, hogy lássam ismét, de örültem, hogy még van esélyünk levadászni. G odaadta nekem az elemlámpát, mondta őrizzem a pókot és el a már bevált porszívóért. Hosszúúúúúú másodpercek...., szemezek a pókkal.
Végül volt még egy menekülési kísérlete a csöppségnek, de aztán győzött drága férjemuram! Huhh!
Gyerkőceinknek hálás köszönet, hogy végigaludták az egész vadászatot, elég volt ez alatt az idő alatt magamba lelkierőt önteni...
Ezek után lefekvés előtt a szoba minden zugát végignéztem, mégis szörnyen aludtam. 3-4-szer felkeltem és mindig azonnal végigpásztáztam a környéket, látok-e pókot.
Másnap, azaz ma, amint egy kis lélegzetvételnyi időm maradt, fel a netre és megkerestem, mivel is állunk itten szemben. Háhh, kösz, Nagy-Britanniában és Nyugat-Európa egy-két részén őshonos óriás házipókkal (giant house spider) volt dolgunk. A leírás szerint nem mérgező, nem támad emberre, szóval gyakorlatilag ártalmatlan, (viszont azért megharaphat). Szerény véleményem szerint ilyen méretekkel és ijesztő megjelenéssel nem nevezhetünk vmit ártalmatlannak, még most is érzem ereimben a féllmet és a viszolygást - nem kellemes.
Íme egy kép egy bátor illetőtől, aki vadászat előtt még fényképezőgépet is ragadott.
2012. szeptember 3., hétfő
Pecó
Ahogy ígértem, feltöltök Nektek pár képet a házról és a kertről.
Kezdjük egy alaprajzzal, uis nem szokványos, van a háznak egy saját kis belső udvara és a folyosóknak, meg a szobák összeköttetésének köszönhetően körbejárható. Íme:
Kezdjük egy alaprajzzal, uis nem szokványos, van a háznak egy saját kis belső udvara és a folyosóknak, meg a szobák összeköttetésének köszönhetően körbejárható. Íme:
| A bejárat felől a ház és a kert |
| A bejárati ajtó balra, vele szemben beépített szekrény, egyenesen pedig a zuhanyfülkés fürdő WC-vel. Itt a csapnál külön jön a hideg és a forró víz. :P |
![]() |
| A hálónk egyik és másik fele |
| Döme és Benő hálója |
| Gyerekek fürije |
| A belső udvar |
| Vendég háló |
| Nappali |
| Konyha |
2012. szeptember 2., vasárnap
Első lábnyomaink Cardiffban
A beköltözés, berendezkedés, "új élet kezdés" még soha nem ment ilyen flottul. Gurival együtt nagyon sok melónkba került, de (ebből a szempontból ;) ) összeszokott páros lendületével haladtunk. Első hét volt a legkeményebb, ekkor én a napi teendők mellett konyhaszekrényt takarítottam, mosógépet penésztelenítettem, tűzoltásszerűen takarítottam és kipakoltam, kipakoltam, kipakoltam. Amúgy meg minden este voltunk valahol négyesben vásárolni, hol élelmiszert, háztartási cuccokat, hol bútort, hol pedig háztartási eszközöket, gépeket. Tulajdonképpen szerencsém is volt, mert első héten a fiúk is meglepően jól aludtak (persze nagy naivan azt hittem, akkor ez most itt már mindig így fog menni...). Tartott egy hétig :D :(, hozzáteszem. Magam is meglepődtem, hogy tudtam olyan jól haladni, pedig mindig aludtam velük együtt, délután is, esténként is. :D
(Bejött egyébként a lakásválasztás, tetszik a fiúknak, hogy körbejárható, sokszor motoroznak és rohangálnak együtt - én meg tulajdonképpen nem bánom, mert egyrészt fárasztják egymást, másrészt pedig jól jöhet azokon a napokon, amikor egész nap esik az eső és nem tudunk kimenni. Szerencsére a 3 hét alatt eddig egyetlen ilyen nap volt csak.)
Második héten azután részemről lazítottam egy kicsit, de azért még így is bőven akadt teendőm :), és elmondhatjuk, hogy a második hétvége elteltével nagyjából belaktuk a házat. (Persze még mindig akad kicsomagolatlan sporttáska. :)))
A nagy kipakolási láz mellett arra is próbáltam ügyelni, hogy azért megmaradjon a fiúknak a "normál életvitel" is, menjünk sétálni, motorozni, játszótérre, uh majd minden napra jutott ilyesmi is, sőt pár parkba és a bristoli állatkertbe is eljutottunk! :P Hihetetlen, mi? ;)
Old St. Mellons városrészben lakunk - ez Cardiff külső részén található, a belváros kb. 15 perc kocsival - szép zöld környezetben és minden elérhető gyalogosan is, amire csak szükségünk van.
A ház egyik hátulütője egyébként - ami remélhetőleg a későbbiekben csökken majd, hiszen sokáig lakatlan volt, és a természetközeli elhelyezkedéséből fakadhat - hogy sok kis apró "albérlővel" kell megosztani az életterünket. :S Vannak pókok, egyfajta nedvességet kedvelő bogár, meg molylepkék és kedvencünk, a meztelen csiga egy-egy példánya is felbukkan a nappaliban :P, csillogó nyálcsíkot vonva maga után. Dödi meztelenül csiga-bigának hívja őket. :)))
Holnap majd képeket is töltök fel, körbelőttem ma a házat és a kertet is; most a fiúkról kaptok egyet. :)
(Bejött egyébként a lakásválasztás, tetszik a fiúknak, hogy körbejárható, sokszor motoroznak és rohangálnak együtt - én meg tulajdonképpen nem bánom, mert egyrészt fárasztják egymást, másrészt pedig jól jöhet azokon a napokon, amikor egész nap esik az eső és nem tudunk kimenni. Szerencsére a 3 hét alatt eddig egyetlen ilyen nap volt csak.)
Második héten azután részemről lazítottam egy kicsit, de azért még így is bőven akadt teendőm :), és elmondhatjuk, hogy a második hétvége elteltével nagyjából belaktuk a házat. (Persze még mindig akad kicsomagolatlan sporttáska. :)))
A nagy kipakolási láz mellett arra is próbáltam ügyelni, hogy azért megmaradjon a fiúknak a "normál életvitel" is, menjünk sétálni, motorozni, játszótérre, uh majd minden napra jutott ilyesmi is, sőt pár parkba és a bristoli állatkertbe is eljutottunk! :P Hihetetlen, mi? ;)
Old St. Mellons városrészben lakunk - ez Cardiff külső részén található, a belváros kb. 15 perc kocsival - szép zöld környezetben és minden elérhető gyalogosan is, amire csak szükségünk van.
A ház egyik hátulütője egyébként - ami remélhetőleg a későbbiekben csökken majd, hiszen sokáig lakatlan volt, és a természetközeli elhelyezkedéséből fakadhat - hogy sok kis apró "albérlővel" kell megosztani az életterünket. :S Vannak pókok, egyfajta nedvességet kedvelő bogár, meg molylepkék és kedvencünk, a meztelen csiga egy-egy példánya is felbukkan a nappaliban :P, csillogó nyálcsíkot vonva maga után. Dödi meztelenül csiga-bigának hívja őket. :)))
Holnap majd képeket is töltök fel, körbelőttem ma a házat és a kertet is; most a fiúkról kaptok egyet. :)
2012. augusztus 3., péntek
145 kilóval könnyebben
Bizony, ennyi cuccot csomagoltam be; ennyi hagyta el ma este a lakásunkat. 145 kiló 18 tételben, és még 3 kismotor.
Érdekes, hogy a lakásunkon egyáltalán nem látszik :), illetve annyi csak, hogy a korábbi csomag-hegyek eltűntek.
Külön köszönet Morzsának és Mari mamának a játszóterezésekért, illetve Zümi papának a csomagolási anyagokért és a segítségért. :)
Ennyi -pedig sok mondanivalóm bennrekedt már régóta - mert hulla vok.
Érdekes, hogy a lakásunkon egyáltalán nem látszik :), illetve annyi csak, hogy a korábbi csomag-hegyek eltűntek.
Külön köszönet Morzsának és Mari mamának a játszóterezésekért, illetve Zümi papának a csomagolási anyagokért és a segítségért. :)
Ennyi -pedig sok mondanivalóm bennrekedt már régóta - mert hulla vok.
2012. július 23., hétfő
Újabb Döme dumák
Egyik reggel hármasban ébredeztünk, játszottunk az ágyban. Döme visszaalvósat játszott, és kérte, mi is dugjuk be a fejünket egy párna alá, az játszotta ugyanis a takaró szerepét. Én engedelmesen behajtottam a párna alá a fejemet és vártuk Benőt is, de ő egyszer csak megfogta azt és lerántotta a fejünkről. Döme reakciója erre:
- Jaaaaaaaaaaaaaajj! A leborult szivar végit!
:)
Esténként, amikor csak telik erőmből, igyekszem Dömével lefekvés előtt imádkozni, illetve átvenni a napot, hogy mi volt jó, szép, miért tudunk hálát adni, mi az, amit esetleg másképp, ügyesebben csinálnánk másnap. Egyik ilyen alkalommal rájöttem, hogy mindig csak én beszélek, adok hálát a Jóistennek, kérek, uh ezt megtörve Döméhez fordultam:
- Manó, te nem szeretnél kérni valamit a Jézuskától?
Erre ő:
- Ööööö.... szülinapot!
És egy kép Morzsától.
- Jaaaaaaaaaaaaaajj! A leborult szivar végit!
:)
Esténként, amikor csak telik erőmből, igyekszem Dömével lefekvés előtt imádkozni, illetve átvenni a napot, hogy mi volt jó, szép, miért tudunk hálát adni, mi az, amit esetleg másképp, ügyesebben csinálnánk másnap. Egyik ilyen alkalommal rájöttem, hogy mindig csak én beszélek, adok hálát a Jóistennek, kérek, uh ezt megtörve Döméhez fordultam:
- Manó, te nem szeretnél kérni valamit a Jézuskától?
Erre ő:
- Ööööö.... szülinapot!
És egy kép Morzsától.
2012. július 6., péntek
Döme dumák
Jó pár héttel korábban hazafelé tartottam fiúkkal, kocsival. Elég messze leparkoltam a kocsit az előző napok tapasztalataira alapozva, miszerint dél körül lehetetlen a környékünkön parkolóhelyet találni. Kiszálltunk a kocsiból, baktatunk hazafelé; Benő hátamon, hátizsák elől, mindkét kezemben motyó, mikor Viadoron meglátok egy fullos, árnyékos parkolóhelyet.
- Basszus - csúszik ki a számon - ide állhatunk volna!
Erre Döme: - Jembaj, medoldottut, Mami!
Meg kellett zabálni.
Egyik nap, amikor bölcsibe mentem érte, kérte, hogy hazafelé fagyizzunk. Mikor már a fagyizó felé tartottunk, faggatott:
- Mami, te is kérsz fagyit?
- Persze - mondtam.
Erre ő: - Mami is eszit fagyit, Döme is eszit fagyit, Benő még nem eszit, neti odaadjuk a..., a héját! :)
Szintén bölcsiből hazafelé menet észrevettem, hogy Benő arca vérzik. Korábban rászóltam Dömére, hogy ne bántsa testvérkéjét, mikor közölte, hogy ő csak csikizi Benőt. Megálltunk, és elbeszélgettem vele, hogy máskor óvatosabban nyúljon Benőhöz, mert nézze meg, hogy most vérzik az arca.
Nem sokkal később elcsúszott Döme és hatalmas műsírásba kezdett. Mutatta, hogy fáj a lába:
- Itt fáj..., ott - mutatott egyre lejjebb, majd észrevett egy piros pöttyöt a szandálján és világfájdalommal az arcán közölte:
- Vérzik a szandálom.
- Basszus - csúszik ki a számon - ide állhatunk volna!
Erre Döme: - Jembaj, medoldottut, Mami!
Meg kellett zabálni.
Egyik nap, amikor bölcsibe mentem érte, kérte, hogy hazafelé fagyizzunk. Mikor már a fagyizó felé tartottunk, faggatott:
- Mami, te is kérsz fagyit?
- Persze - mondtam.
Erre ő: - Mami is eszit fagyit, Döme is eszit fagyit, Benő még nem eszit, neti odaadjuk a..., a héját! :)
Szintén bölcsiből hazafelé menet észrevettem, hogy Benő arca vérzik. Korábban rászóltam Dömére, hogy ne bántsa testvérkéjét, mikor közölte, hogy ő csak csikizi Benőt. Megálltunk, és elbeszélgettem vele, hogy máskor óvatosabban nyúljon Benőhöz, mert nézze meg, hogy most vérzik az arca.
Nem sokkal később elcsúszott Döme és hatalmas műsírásba kezdett. Mutatta, hogy fáj a lába:
- Itt fáj..., ott - mutatott egyre lejjebb, majd észrevett egy piros pöttyöt a szandálján és világfájdalommal az arcán közölte:
- Vérzik a szandálom.
2012. április 26., csütörtök
Viszlát Graz
Fájó szívvel hagyom itt Grazot, a környékünket, az itteni lakást... (és Papit egy rövid időre! :( ) Szép város, élhető terekkel, a parkok úgy vannak kialakítva, h kutyás/kismama/bicajós/idős/gyalogos stb... egyaránt élvezhesse. A belvárosa gyönyörű, jó a levegő és finomakat lehet enni. Multikultisága először ijesztő volt nekem, de mostanra azt is megszoktam.
Érdekes volt, hogy a tegnap délutáni sétánkon összefutottam mindkét román házmester csajszival, akikkel kicsit összeismerkedtünk itt, uh egyből megragadtam az alkalmat és el is köszöntem tőlük. Örültem, h így alakult. Szerb takarítónőnkkel (aki mellesleg 20 éve itt él) pedig még pénteken tartunk egy búcsú-játszóterezést. :)
Azt is érdekesnek találom, hogy a legtöbb projekt-helyszínt megszerettem annyira, hogy el tudnám képzelni, hogy ottan éljek, ha nem húzna úgy haza a szívem! :) Igaz volt ez Vietnámra és Szingapúrra is, de Győrre és Grazra különösen. Hát Angliára uezt nem mondhatnám el (- és következőleg irány Wales puff neki! :D )
Nemsokára ti is halljátok majd, hogy Tatpark és danKesőn :D, de reméljük, viszontlátunk még Graz, kedves városka! :)
Szombaton utazunk, terveink között szerepel, hogy útbaejtjük a bécsi állatkertet, - meglátjuk, jó lenne...
Érdekes volt, hogy a tegnap délutáni sétánkon összefutottam mindkét román házmester csajszival, akikkel kicsit összeismerkedtünk itt, uh egyből megragadtam az alkalmat és el is köszöntem tőlük. Örültem, h így alakult. Szerb takarítónőnkkel (aki mellesleg 20 éve itt él) pedig még pénteken tartunk egy búcsú-játszóterezést. :)
Azt is érdekesnek találom, hogy a legtöbb projekt-helyszínt megszerettem annyira, hogy el tudnám képzelni, hogy ottan éljek, ha nem húzna úgy haza a szívem! :) Igaz volt ez Vietnámra és Szingapúrra is, de Győrre és Grazra különösen. Hát Angliára uezt nem mondhatnám el (- és következőleg irány Wales puff neki! :D )
Nemsokára ti is halljátok majd, hogy Tatpark és danKesőn :D, de reméljük, viszontlátunk még Graz, kedves városka! :)
Szombaton utazunk, terveink között szerepel, hogy útbaejtjük a bécsi állatkertet, - meglátjuk, jó lenne...
2012. április 22., vasárnap
Benő jár(ogat) és tapsol, Döme féltékenykedik
(Tudom, tudom, adós vok még a legutóbbi bejegyzés képeivel, meg jónéhányatoknak levelekkel is, most hosszú idő óta jutok kicsit több időre gép elé; fogadjátok szeretettel most ezt, igyekszem majd elmaradásaimat is pótolni...)
Szerdán kezdte mindkettőt. Eddig is tett egy-két-három lépést, de most úgy hatot-nyolcat is lépett egyfolytában, iszonyatosan koncentrálva és nagyon ügyesen, a végén általában nem elesett, hanem szépen térdre ereszkedett. A mutatvány után pedig "megtapsolta magát" :), mivel azt is ugyanaznap kezdte. Nagyon lelkesen gyakorolt egész nap és másnap, de azóta kicsit visszavonulót fújt és követeli, hogy a kezét fogva menjek vele, holott korábban mindenfélét tologatva haladt a lakásban. Benőnél annyira igaz, hogy minden egyes önállósodási lépésnél megijed kicsit az "elszakadástól" és kis időre még anyásabb lesz. Persze Döme szenzorai is bekapcsolnak ilyenkor és dúl a féltékenység és felváltva versengenek a figyelmemért. Elég fárasztó időszakok ezek, egyrészt, mert Benőt kicsit még jobban óvnom kell ilyenkor, másrészt pedig egy nap ezerszer zendít rá mindkét gyerek egyszerre, hogy "Mamiiiiiiiiiiiiii!" és ilyenkor csak én vagyok jó és találom magamat például úgy, hogy templomban két gyereket tartva állok, vagy kettőt fürdetek/pelenkázok/öltöztetek egymás után, holott Papi is itthon van.
Szegény Dödi teljesen összezavarodott az utazgatásoktól és gyakran kérdezi, amikor mondom, hogy megyünk haza, hogy "Hova haza?". Ma pedig elkezdett már hiányolni Titeket és miséről jövet nem akart a kocsiból kiszállni, mondta, hogy most Budapestre menjünk haza. :)
Szeretem, hogy sokszor már "nagyfiúsan" sokmindent meg lehet vele beszélni és ha jó kedve van, akkor érti az "én segítek neked ebben, te pedig segítesz nekem abban" típusú dolgokat. A viccet is jól érti már és időnként végre kezdünk kitörni Benő születése miatti visszafejlődésből, rájött, hogy dícséretet kap önállósodási törekvéseiért, uh egyre többször látni tőle ilyesmit. :)
Szerdán kezdte mindkettőt. Eddig is tett egy-két-három lépést, de most úgy hatot-nyolcat is lépett egyfolytában, iszonyatosan koncentrálva és nagyon ügyesen, a végén általában nem elesett, hanem szépen térdre ereszkedett. A mutatvány után pedig "megtapsolta magát" :), mivel azt is ugyanaznap kezdte. Nagyon lelkesen gyakorolt egész nap és másnap, de azóta kicsit visszavonulót fújt és követeli, hogy a kezét fogva menjek vele, holott korábban mindenfélét tologatva haladt a lakásban. Benőnél annyira igaz, hogy minden egyes önállósodási lépésnél megijed kicsit az "elszakadástól" és kis időre még anyásabb lesz. Persze Döme szenzorai is bekapcsolnak ilyenkor és dúl a féltékenység és felváltva versengenek a figyelmemért. Elég fárasztó időszakok ezek, egyrészt, mert Benőt kicsit még jobban óvnom kell ilyenkor, másrészt pedig egy nap ezerszer zendít rá mindkét gyerek egyszerre, hogy "Mamiiiiiiiiiiiiii!" és ilyenkor csak én vagyok jó és találom magamat például úgy, hogy templomban két gyereket tartva állok, vagy kettőt fürdetek/pelenkázok/öltöztetek egymás után, holott Papi is itthon van.
Szegény Dödi teljesen összezavarodott az utazgatásoktól és gyakran kérdezi, amikor mondom, hogy megyünk haza, hogy "Hova haza?". Ma pedig elkezdett már hiányolni Titeket és miséről jövet nem akart a kocsiból kiszállni, mondta, hogy most Budapestre menjünk haza. :)
Szeretem, hogy sokszor már "nagyfiúsan" sokmindent meg lehet vele beszélni és ha jó kedve van, akkor érti az "én segítek neked ebben, te pedig segítesz nekem abban" típusú dolgokat. A viccet is jól érti már és időnként végre kezdünk kitörni Benő születése miatti visszafejlődésből, rájött, hogy dícséretet kap önállósodási törekvéseiért, uh egyre többször látni tőle ilyesmit. :)
Ééééééééééés kezdenek rájönni, hogy tudnak együtt játszani :), időnként már ez is sikerül. :D Lovacskáznak, autóznak, bújócskáznak. I love it! :D
2012. március 30., péntek
Első lépések és terápiás nap
Bendő tegnap óta el-elengedi a biztos kapaszkodót és álldogál, illetve tesz egy-két lépést is a kiszemelt tárgy/személy felé. Nagyon ügyes; Dödinél emlékszem, hogy az első lépések után szegény, mint egy szálfa eldőlt, Benő viszont legtöbbször leereszkedik, vagy ha erre nincs ideje, akkor szabályosan elvetődik kis kaszkadőrünk.
Borzasztó volt a mostani délutános hét. Négyből három este nagyon kiakadtam és elfáradtam. Több hipotézisem is akad, hogy miért lehettek ezek, de most itten nem ecsetelném őket fölöslegesen, hiszen az is lehet, hogy egyik sem állja meg a helyét. :P
Mára úgy döntöttem, hogy ez nem mehet így tovább, uh "terápiás" napot szerveztem D-nek és B-nek, délelőtt elküldtem őket Papival játszótérre, míg énpihentem csomagoltam (hiszen holnap utazunk) és ebédet főztem. Délután pedig nagyot játszottam velük, erről töltök is (majd) fel pár képet Nektek, (de nem most, mert sz**akodik a szerver és hulla vok).
Ééééés lássatok csodát, tényleg jobban is sikerült a mai esténk! :)
Borzasztó volt a mostani délutános hét. Négyből három este nagyon kiakadtam és elfáradtam. Több hipotézisem is akad, hogy miért lehettek ezek, de most itten nem ecsetelném őket fölöslegesen, hiszen az is lehet, hogy egyik sem állja meg a helyét. :P
Mára úgy döntöttem, hogy ez nem mehet így tovább, uh "terápiás" napot szerveztem D-nek és B-nek, délelőtt elküldtem őket Papival játszótérre, míg én
Ééééés lássatok csodát, tényleg jobban is sikerült a mai esténk! :)
2012. március 28., szerda
Rosszcsont Elefánt és Benőte a kis CukiMuki
Régen írtam már bővebben a gyerkőcökröl...
Dödi kis cserfes gyerekszája a legnagyobb hirtelen jött haragomat is pillanatok alatt képes elfújni, máskor pedig naggyon jókat derülök mondásain.
"Én egy losszcsont kifujú vadot. <hatásszünet, majd az elején nyomatékosan> Elég losszcsont kifujú vadot."
Máskor pedig a kisfiú helyett ugyanezt elefánttal. :))
Vicces tükröt is tart nekünk egyben, halljuk vissza saját mondatainkat, kicsit megfűszerezve, változtatva. "Mélges vadot, melt Benőte egész nap nem aludt."
Ha épp jókedve van és kialudta magát, akkor már egész jól meg lehet vele beszélni a dolgokat, nagy könnyebbség nekem pl., hogy nem minden egyes pelenkázás és átöltözés közelharc és/vagy vitatér, mint volt eddig...
Nagy megfigyelő. A játszóterezések, ha vannak más gyerekek is, akkor mindig megfigyeléssel indulnak és a rosszcsontságokat, huncutságokat lesi el elsőként. Oh yeahh! :P A "válba" - itteni játszóház a legközelebbi bevásárlóközpontban - például már eléggé utálok vele menni, mert első dolga, hogy megkaparintja a kedvenc rendőrautóját és egész végig semmit sem csinál, csak azzal járja körbe a várat és figyeli, hogy a többiek mit csinálnak, hol mi történik.
Jó ideje már nem csak rombol, hanem épít is, uh legnagyobb örömömre nagyokat duplozunk együtt. (Ebben kicsit én is kiélem magamat, gyerekként soha nem tudtam semmit építeni, most pedig, jééé, tudok az 5 éves korig ajánlott apró építőkockákkal mit kezdeni! :P) Itt is megfigyel egyébként, először velünk építtet, majd átalakítja és később pedig megépíti a saját változatát is.
Szerettem volna a mondásait és viccesen ejtett szavait is megörökíteni itten, de persze most így hulla fáradtan most csak egy jut eszembe: "Füffel Nap!", uh ezeket majd később.
Benő szószerint mindent megmozgat, hogy tudjon végre járni... Mindent eltol, amit csak bír és lépked vele, legyen az kicsi vagy nagy szék, kisasztal, kismotor, nagyautó, doboz, stb...
Ha jó kedve van, akkor be nem áll a szája, leginkább ba-ba-bázik, de úgy, hogy közben kidugja a kis nyelvecskéjét. Sokat mosolyog, de már dühöngeni is profin tud. :)
Ha Gurival bármelyikünk leül velük játszani - főleg este - akkor azonnal ott terem, ránk mászik, kapaszkodik, markolva a hajunkat ujjszopizik.
Dödi kis cserfes gyerekszája a legnagyobb hirtelen jött haragomat is pillanatok alatt képes elfújni, máskor pedig naggyon jókat derülök mondásain.
"Én egy losszcsont kifujú vadot. <hatásszünet, majd az elején nyomatékosan> Elég losszcsont kifujú vadot."
Máskor pedig a kisfiú helyett ugyanezt elefánttal. :))
Vicces tükröt is tart nekünk egyben, halljuk vissza saját mondatainkat, kicsit megfűszerezve, változtatva. "Mélges vadot, melt Benőte egész nap nem aludt."
Ha épp jókedve van és kialudta magát, akkor már egész jól meg lehet vele beszélni a dolgokat, nagy könnyebbség nekem pl., hogy nem minden egyes pelenkázás és átöltözés közelharc és/vagy vitatér, mint volt eddig...
Nagy megfigyelő. A játszóterezések, ha vannak más gyerekek is, akkor mindig megfigyeléssel indulnak és a rosszcsontságokat, huncutságokat lesi el elsőként. Oh yeahh! :P A "válba" - itteni játszóház a legközelebbi bevásárlóközpontban - például már eléggé utálok vele menni, mert első dolga, hogy megkaparintja a kedvenc rendőrautóját és egész végig semmit sem csinál, csak azzal járja körbe a várat és figyeli, hogy a többiek mit csinálnak, hol mi történik.
Jó ideje már nem csak rombol, hanem épít is, uh legnagyobb örömömre nagyokat duplozunk együtt. (Ebben kicsit én is kiélem magamat, gyerekként soha nem tudtam semmit építeni, most pedig, jééé, tudok az 5 éves korig ajánlott apró építőkockákkal mit kezdeni! :P) Itt is megfigyel egyébként, először velünk építtet, majd átalakítja és később pedig megépíti a saját változatát is.
Szerettem volna a mondásait és viccesen ejtett szavait is megörökíteni itten, de persze most így hulla fáradtan most csak egy jut eszembe: "Füffel Nap!", uh ezeket majd később.
Benő szószerint mindent megmozgat, hogy tudjon végre járni... Mindent eltol, amit csak bír és lépked vele, legyen az kicsi vagy nagy szék, kisasztal, kismotor, nagyautó, doboz, stb...
Ha jó kedve van, akkor be nem áll a szája, leginkább ba-ba-bázik, de úgy, hogy közben kidugja a kis nyelvecskéjét. Sokat mosolyog, de már dühöngeni is profin tud. :)
Ha Gurival bármelyikünk leül velük játszani - főleg este - akkor azonnal ott terem, ránk mászik, kapaszkodik, markolva a hajunkat ujjszopizik.
2012. március 21., szerda
2012. március 10., szombat
Gumisüti
No, de most nem is az a lényeg, hogy milyen lett, hanem önmagában a tény, hogy sütöttem!! :) Döme születése óta először.
Végül nem zabpelyhes lett, mint terveztem - ja, merthogy ahhoz zabpelyhet is kellett volna venni?! jéééé... - hanem ebből a könyvből egy bababarát fogzós és szuperegészséges almás süti. Nem rossz, de vmelyik este megpróbálkozom majd a fejlesztett változatával. :)
Végül nem zabpelyhes lett, mint terveztem - ja, merthogy ahhoz zabpelyhet is kellett volna venni?! jéééé... - hanem ebből a könyvből egy bababarát fogzós és szuperegészséges almás süti. Nem rossz, de vmelyik este megpróbálkozom majd a fejlesztett változatával. :)
2012. március 8., csütörtök
2012. március 4., vasárnap
Megint Stadtpark :)
2012. február 17., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









