2014. november 28., péntek

Bendő duma 5. és Döme duma 7.

Múlt héten szerdán Benőt Zsófi hozta el az oviból, sőt, utána vitték magukkal Békásra is. Nem volt nála váltóruha, így Julcsi cuccaiból kapott bugyit, pólót és harisnyát. Másnap megyek érte az oviba, nagy büszkén tolja le a harisnyáját és mondja:
- Nézd, Hamupipőke vigyáz a kukimra!
:D

Mostanában sokat cipeltetik magukat a fiúk, különösen Benő. Betegsége előtt egyébként ez volt az egyik intő jel..., akkor még hisztinek gondoltam, persze később kiderült, hogy a tüdőgyuszi miatt volt fáradékonyabb, uh lábadozása idején tényleg sokat cipeltem a hátamon. Most azonban, hogy jókedvű, jó a színe, nem köhög, már-már kicsattan az egészségtől :D (no, ezt azért félve írom le...) már szigorúbb vagyok a cipelést illetően. Legutóbb kicsit vittem a kezemben ovi után, majd leraktam, megfogtam a kezét és mondtam neki, h jöjjön a kis lábán, mert Hubával a hátamon már nem bírom el. Erre kibújt a szög a zsákból, miért is cipelteti magát. Sírós hangon, morcosan közölte:
- De akkor nem látok el olyan messzire, mint a zsiráf!!!

  

 Jó példa ragadós :), ugye, uh mostanában párszor Dödi is előadta, hogy ő olyan fáradt, hogy cipelnem kell. (Persze tüdőgyulladása idején őt is felvettem néha a hátamra, uh mostanában nem kell edzőterembe járnom...) Múlt héten lábadozott, itthon volt velem, sétálunk a játszótérre. Menet közben többször is fájlalja a térdét, kéri vegyem fel a hátamra:
- Mami, azért fáj a térdem, mert ellazult a porcogóm.
:D

Cardiffban még minden egyes kézmosás hadakozás volt Dödivel. Most már, ha hazaér, akkor azonnal, magától veszi le a cipőt, húz be a fürdőszobába és mossa a kezét, illetve pisilés után sincs ezzel baj, sőt, szépen felhúzza a ruha ujját és nem lesz vizes. Perfetto! Igen ám, de az utóbbival bajok vannak az oviban. Tonnaszám hordom be a tiszta pólókat, mert az udvaron is leizzad a rohangálástól és át kell öltöznie, meg valahogy a kézmosásnál is mindig csurom vizes lesz a hosszú ujjú póló a kezénél. Kérdeztem tőle, hogy miért van ez.
- Hát azért Mami, mert az oviban a barátaimra gondolok és akkor elfelejtem felhúzni a ruha ujját.
(Megzabálom.)

Mostanában adok nekik gyerekkést is a kanál és a villa mellé, hogy próbálkozzanak az önálló kaja felvágással. Legutóbb halrudacskákhoz adtam, Bubunak sikerült elvágnia, Dödinek nem. Dödi bosszankodott emiatt.
- Bubu el tudja vágni, én meg nem. De Bubu meg nem tud..., Bubu nem tud... (kis szünet, majd felderül az arca és mosolyogva mondja) a Bubu mindent tud!
:)


2014. augusztus 28., csütörtök

Képek - Rovinj és Fülesd

Rovinj itt és Fülesd meg itten.

Cellulózmatyi

Nagy már, 8,5 hónapos. És mégiscsak harmadik gyerkőc ő :), csupamosoly, mozgékony, gyűrhető kispasi.
A cím és becenév onnan, hogy egészen csöpp kora óta mindenféle típusú papírt felismer, legyen az újság, papírtörlő, zsebkendő, karton..., egyből a szájába tömi. (?)
Egyébként is szuperül eszik, eddig mindenféle bébiételt, még a zöldeket is :), akár hidegen is :), befalta, méghozzá az utolsó cseppig. Ez mostanában változóban van, mert kezdi preferálni a darabos kaját, illetve most már sokkal jobban ízlik neki a mi kosztunk, uh bébiételből már csak kevesebbet hajlandó enni. Foga nincs még, de ez sem a harapásban, sem a rágásban nem hátráltatja, nagyon ügyesen megeszik bármit, ma pl. banánt evett úgy, h ő harapott pici falatkákat, és a szilvás pitémből is evett ugyanígy. :) Este, reggel és hajnalban kap már csak tápszert.
Egyszer ébred éjszaka, adok neki inni és akkor puff vissza. Hébe-hóba pedig átalussza az éjszakát - igazán nem panaszkodhatom az alvására sem.
Nagyon erős baba és ügyesen is mozog. 5 hósan elkezdett kúszni és emellett rendszeresen gyakorolta a csücsülést és a kutyázást (ez a hivatalos arra, amikor mászásra készülve négykézláb billeg előre-hátra). 7 hósan kapaszkodva felállt, majd 8 hósan pedig elindult mászásban, pont pár nappal azelőtt, hogy Horvátországba indultunk. Időnként kapaszkodva jár is egy picit, de azért ez még szerencsére nem jellemző, nem kell azért annyira elsietni a dolgokat.
Bubu sajnos oda-odacsap neki, rajta törleszti a Döditől kapottakat. :( De azért inkább az a jellemző, hogy babusgatják, becézgetik és játszanak vele, persze időnként meg "Mami, vidd el innen Hubit, zavar minket!".
Méreteket csak kb. tudok, olyan 70 cm körül lehet és 8700-8800 g, 74-80-as rucikat hord.
Eddig "dá-dá-dá"-zott, mostanában elkezdte, hogy "nem, nem" :), persze most még csak jelentés nélküli utánzás - úgy látszik elég sokat hallja... :D

Döme duma 8.

Nyáron járt úszni Dödi. Ez gyakorlatilag inkább vízhez szoktatást jelentett, de azért ismerkedtek az úszás alapjaival is. Be kellett például rakni a fejüket a vízbe, úgy, hogy közben fújták ki a levegőt. Dödinek ez eleinte nem ment, épp hogy csak a száját érintette bele a vízbe és amikor az úszást oktató hölgy ezt kifogásolta, akkor Dödi magyarázott:
- Azért nem rakom be a fejemet a vízbe, mert félek a magasságtól és a mélységtől.
:D

Augusztus elején Horvátországban nyaraltunk ötösben egy hetet. Egyik nap borús, esős volt az idő, uh fürdés helyett ellátogattunk a közeli dínóparkba. Volt ott egy hatalmas hajóhinta, amire érdekes módon nem volt korhatáros tilalom, bárki felülhetett rá. Fiúk persze felültek rá és úgy nagyjából fele magasságig fülig ért a szájuk. Utána viszont tele lett a gatya, húzták össze magukat és bújtak bele Papiba. Dödi ezt később így adta elő:
- Felültem a dínóparkban a nagy hajóhintára, de aztán amikor elindult, féltem, mert előkerült a tériszonyom.
:D

Utazunk valahova kocsival, fiúk hátul ülnek egymás mellett és Dödi okítja Bubut:
- Szeresd a néniket, mert ha majd nagy leszel, te is választasz magadnak egyet feleségnek!
:D :D


2014. április 13., vasárnap

Bendő duma 5. és Döme duma 7.

Bendő duma
Még otthon történt... (hüpp-hüpp). Ülünk a konyhaasztalnál, reggelizünk és a falon kint lóg a 2012-es naptár - igen, ilyen sűrűn járunk haza! :D Bendő nézi a borítóképet,
majd megszólal:
- Ott vadunk az Istvánéknál... Amitoj..., amitoj én vótam a Huba!
:D

Döme duma
Sétáltunk a tengerparton és látjuk, ahogy a közeli közfürdőnél időnként kijönnek a szaunából gőzölgő finnek és alámerülnek az 5C-os vízben. (Szerk. megj: a finnek tényleg szaunáznak!! Állítólag minden nap! Ééééés kéremszépen az 5C-os vízbe nem ám úgy másznak be, hogy "jó, akkor először beledugom a kislábujjamat, majd ha megszokta, akkor...", hanem úgy, mint mi a gyógyvízbe.) Fiúk döbbenten néznek, uh én meg magyarázok: mi az a szauna, miért jó stb. Dödi hallgatja, majd megszólal:
- Mi is akarunk szaunában élni!
:D

Van itten a közelünkben egy játszótér, délutánonként már ki is jutunk rá... :) Bendőt épp löktem a babahintában, mikor egy kislány beült a mellettünk lévő, rendes hintába és szépen hajtotta magát. Dödinek sem kellett több, behuppant a még eggyel arrébb lógó hintába és próbálta magát hajtani, lábacskáját nyújtogatja előre-hátra, de semmi..., uh fortyog magában, csak úgy az orra elé:
- Hogy is van ez?? Az egyik hinta működik, a másik meg nem?!
:D
(még cardiffi kép, lehet, h már szerepelt itten...)

P.S. gondoljatok ránk kicsit, mellgyulladással küzdök jó pár napja :(, többiek hála Istennek jól vannak, csak ugye jobb egy rendben lévő, türelmesebb Mami.

2014. február 20., csütörtök

Újabb csopis :)

Kb. egy hete talált rá és azóta nagy lelkesedéssel szopja az ujjacskáját Huba Buba. Szinte napra pontosan ugyanakkor kezdte, mint anno Bendő.

2014. február 1., szombat

Akár kiselefántot is...

Ma reggelre nagy felfedezést tettem.
"Tejszaporításhoz az általános tapasztalat szerint a legjobbak a szénhidrátban gazdag ételek, a zab, a kelt tészták, a malátakávé, és persze a sör..." (forrás: Bezzeganya)
Én meg mit zabálok, mióta Huba megszületett? :) Mindig tartottam az ágy mellett egy doboz zab kekszet és este szoptatásnál, meg éjjel, ha megéheztem, ettem belőle. Zabkeksz, na persze! Hiszen nem áll másból, mint zabból, meg cukorból! Pff... És én még azt hittem, találtam egy viszonylag egészséges nassolási formát a szoptatási időszakra, amivel a tiltott dolgokat kiválthatom...

Szóval ott bukott ki a dolog végleg (mhogy korábban is gyanakodtam, csak nem hittem benne, hogy ilyen mértékű hatása van...), hogy tegnap este nem vacsoráztam, mert fájt a gyomrom, nem voltam éhes, amikor a fiúk ettek és később meg, amikor már beindult az esti verkli, nem volt rá időm. Így menet közben be-bekaptam egy-egy zab kekszet, és ilyenformán sikerült úgy a fél zacskót megennem. Hatása: Huba megint jó kis bulit rendezett, (pedig már két hete kezdtek alábbhagyni ezek az esti üvöltések) én pedig csodálkoztam, h mennyivel kevesebbet eszik ez a gyerkőc, mint anno két testvérkéje, illetve azon is, hogy estére ilyen sok tej maradt... Éjjel aztán nem is ébredt, de hajnal 5-kor kénytelen voltam felébreszteni, mert tejcsárdában túlkínálat lépett föl. Ezután fél 9-ig aludt :D és 9-kor próbáltam ismét kajálásra bírni, elég kevés sikerrel... Fájdalmasan tudomásul vettem és Pamelaként vártam a következő etetést...

Úgyhogy most nincs több zabálás :), hátha visszaáll a rend és megint szépen meg kell dolgoznunk az ilyen szintű hízásért és tejmennyiségért, mint ahogy tettük ezt Dömével és Bendővel is. :)
(Még szeretnék erről írni, meg alvás dolgokról, de nem most, most kidőlök...)



2014. január 24., péntek

Karácsonyhoz még - bölcsis alkotások és csokirénszarvas

Ma, ahogy pakolásztam, kezembe akadt Döme és Benő karácsonyi bölcsis ajándéka, egy nagy boríték, tele saját készítésű alkotásokkal az ünnepre. Egyébként is jópofa dolgokat szoktak bent készíteni, de ez különösen kedves kis pakk, uh megörökítettem az alkotásokból párat.

Dödié






 Bubué






Képzeljétek a szomszéd hölgy átjött 23-án és hozott a gyerkőcöknek ajándékot, nekünk meg egy szép képeslapot. Huba egy plüssállatot kapott, Dödi és Benő pedig akkora csokirénszarvast, amekkorát én még életemben nem láttam. Íme:
Még mindig van belőle. Kértek? ;)

2014. január 21., kedd

Huba hathetes múlt

Hihetetlen.
:D
Ma megint itt volt a védőnénink (ma utoljára) és mérlegelt egyet, ma 5420 g-ot nyom Huba. (Most már értem, miért passzolja le G állandóan derékfájós, meg alkarzsibbadós dumával... :D)
Sajnos pár hete hiperérzékeny a gázokra, kendő már rendesen használva van és éjjel közepétől általában hasamon horpaszt tovább, sőt, sajnos mostanában hajnal tájban már nem is egyből alszik vissza, össze vissza tekereg és  járkálnom kell vele.
Esti letevésban viszont fejlődtünk, szerencsére vége a nagy bulizásoknak és ha jól megbüfiztetem, fogom kb. egy órát függőlegesen, akkor le tudom tenni a kiságyba.
62-es rucikat hordunk, bár már van 68-asunk is pár darab és a hatalmas kakik miatt 3-as pelust hordunk.
Már sokszor visszamosolyog, ha rámosolygok és beszélek hozzá, és dumál is, kis elégedett babahangokat hallat.
Azt leszámítva, hogy a gázok zavarják az alvásban - és emiatt ugye nyűgös, ha nem tudja kialudni magát, de ugye ez ellen vetjük be a kendőt, az Infacolt, meg Mami pocakot :) - jókedvű és kiegyensúlyozott baba, amikor fent van, simán le lehet tenni - csak akkor nem, amikor alszik. :D
Két kép kis golyófejűről:



Bendő duma 4.

1. A fürdőszobában van egy hősugárzó, ami be szoktam kapcsolni, míg Hubát átpelenkázom. Egyik alkalommal azonban nem kapcsoltam be, mert elég meleg volt éppen. Benő is utánunk jött a fürdőbe és bekapcsolta a hősugárzót, mondván:
- Hubának tejj a fiss levedő!
:D

2. Papi pár napja levágta Bendő haját. Nem bírta szakálnyíróval csinálni, mint ahogy Dödinek szokta, mert annyira tiltakozott, izgett-mozgott Bendő, annak ellenére, hogy bekapcsolt neki egy rajzfilmet. Az utolsó vágások egyikénél - ahogy az lenni szokott... - szegény G belecsippentett egy ici-picit Bendő fülébe, mert annyira rázta a fejét. Amikor már készen lettek, én épp kikászálódtam a hálóból egy kis napközbeni szunyókálás után :P, mire Bendő újságolja nekem:
- Nézd, Papi jevágta a füjemet!
:D :S

A Művész úr - itt épp morcosan, duzzogva

Karácsony 2013

Remélem, hogy a fiúk is így emlékeznek majd vissza erre a karácsonyra, mint mi Gurival, mert szerintünk gyönyörű volt.
23-án kora du. rápirítottam Gurira, hogy mostmáraztán:) menjen el és szerezzen egy fát (ezért minden évben noszogatni kell...) és így sikerült annyira későn mennie, (egy olyan országban, ahol szokás már hetekkel korábban felállítani a fát...) hogy ingyen adták a fát is, meg a talpat is, mert már pakoltak, leltároztak a zuhogó esőben. Rendes tőlük, h adtak, G meg végre életében először lelkesedett a karácsonyfáért. :)
Ugyanezen a napon még minden lopott két percemben beszaladtam a hálószobába, ahol magasan egy tálcán voltak elrejtve az ezüsttel lefújt diók és egy-két dióra rákötöttem a madzagot, úgy 40 körülit teljesítettem aznap... Mert ugye az ember ne tegye már alacsonyra a mércét csak azért mert van egy négy évese, meg egy két és fél évese és egy két hetese... - én ennek jegyében idén először tervezetten ezüst és kék színbe öltöztettem a fát. Szerintem csodaszép lett, fiúk közölték, h kevés rajta a dísz... (Ja, igen, a fa részleten látható mézes emberkék-asszonykák fűzér szín szempontjából kakukktojás, de nem lehetett kihagyni őket...)

Este Huba kis életében először fordult elő, hogy le tudtam rakni a kiságyába 11 körül és szépen aludt is, míg mi a fát díszítettük és raktuk alá az ajándékokat. (Talán nem volt véletlen, h pont aznap este le tudtam rakni, nem igaz? ;) )
Reggel nem szóltunk semmit, Dödi kászálódott ki először és izgatottan szaladt vissza, h éjjel itt járt Jézuska, meg az angyalkák. Benő is lelkesen mondogatta, h itt járt Jézuska, de valószínűleg ő még nem nagyon tudta hova tenni a dolgokat, mert amikor meglátta a fát, elkezdett bömbölni és egész sokára lehetett csak megnyugtatni.
Ezután jött a nagy ajándékbontogatás, a hű, meg a ha, volt mit bontogatni... :) Köszönjük! :)
Napközben karácsonyi dalokat hallgattunk, bár a fiúknál nem aratott sajnos osztatlan sikert, meg idén nem láttak betlehemes játékot sem, az most kimaradt. Este gyertyát gyújtottunk, imádkoztunk kicsit és vacsiztunk, merthogy aznap még ezt is sikerült összehozni :D, most vettem észre az SD kártyán, hogy G lefényképezte a terített asztalt. A terítéket majd jövőre továbbfejlesztjük, most nem ez volt a lényeg... :)

2014. január 11., szombat

Bendő duma 3., Döme duma 6.

Bendő dumák:
Írtam már, hogy mondja a velociraptort? "pejocini tattoj"... :D
Az alloszaurusz pedig "ajjoszajjusz".
A kedvencem pedig - bár lehet már ezt is írtam -  "puja" (puha).

1. Egyik kedvenc játékuk mostanság a szerepjátékozás kis műanyag állatkákkal, ill. dinókkal. Dödi igényli főleg, hogy játsszak vele ilyet, de sokszor Bendő is becsatlakozik és bele-beleszól, vagy ismételget dolgokat. Legutóbb viszont hatalmas szövege volt, amit biztos nem tőlünk hallott. Egy kis húsevő dínót tartott a kezében, ami levadászott egy másikat és kezdte volna lakmározni, amikor is....
- Ez a dínó csípős a kistyjexnek - szólal meg Bendő.
:D

2. Nemrég új fogkefét kapott Bendő, a fején egy rápattintható védővel, ami cápafejet mintáz hatalmas vigyorgó fogsorral. Fogmosás után közölte:
- Já tej csantintani a fodáját!
:D Értitek? :)

Dödi dumák:
1. Múlt hétvégén Londonban voltunk, hogy igényeljünk Hubának ideiglenes útlevelet. Pár nappal korábban elkezdtem mondogatni a fiúknak, hogy utazunk majd és nem itthon fogunk aludni, hanem egy hotelben.
Dödi nem egészen értette és visszakérdezett:
- Hol? Fotelben?
:D
/És egyébként később is következetesen fotelnak mondta, nem igazán értette, mi is az a hotel.../

2. Bendő egy pótágyon aludt a hotelszobában és kapott rendes nagypárnát is. Éjszaka egyre jobban csúszott le róla, úgyhogy kivettem a feje alól és az én ágyamra tettem, nekem úgyis jól jött még egy háttámasznak a szoptatáshoz.
Dödi reggel rápillant Benő ágyára és közli:
- Nézd, elfogyott Benő párnája!
:D

Hubáról pedig egy kép


2014. január 8., szerda

Huba egy hónapos

Alvásról
Továbbra is működik a kiságy szenzora, ami azonnal bekapcsol és felébreszti, ha berakom a rácsos ágyba. :) :S No, azért, had dícsérjem is meg kicsit, mert e téren is fejlődtünk, tegnapról mára uis fél 11-től háromnegyed 4-ig egyhuzamban a kiságyában aludt. Egyéb esetekben, amikor nem bírom lerakni, meg az éjjeli szopik után, amikor nem tudom belőle kitessékelni az összes büfit, akkor a hasamon horpaszt nagyokat. Már Dödivel megtanultam így aludni, szerencsére nem okoz gondot, uh tulajdonképpen együtt horpasztunk így nagyokat. :) Már egészen csöpp korától uis 4 óránként ébredt csak éjszaka, sokáig 2-kor és 6-kor tette mindezt, azután volt egy hét, amikor csak egyszer ébredt, fél 4 körül, ill. 2 nap csak fél 5-kor!!
Mostanában volt egy növekedési ugrása, pechemre ez pont egybeesett londoni utunkkal, uh odafelé kétszer, visszaafelé pedig egyszer meg kellett állnunk szopizni, nem tudtuk egyben megtenni a két és fél órás utat, meg éjjel is 2,5 - 3 óránként ébredt és nem is volt hajlandó egyből visszaaludni, kicsit mindig járkálnom kellett vele.
Szerencsére este is már kicsit könnyebb lerakni, csökkennek az esti bulizások. Korábban érdekes élményem volt két este is a bulizásoknak köszönhetően. Ugye Huba ezeket este 10 körül kezdte, amikor én meg már kezdtem igazán fáradt lenni és ilyenkor olyan sokáig járkáltam vele hulla fáradtan, hogy két esetben arra ébredtem, hogy alszom el és csuklanak össze a térdeim... :D
Amikor nincs kiságy a közelben, akkor remek jókat horpaszt, végigaludta például, amikor a háziorvos mintát vett a szemváladékából, ill. a hallásvizsgálatot is, meg a hotelszobában az ágyra ledobva is remekül szunyókált.
Evés, hízás
Nem eszik különösebben sokat vagy sokszor, általában 3 - 3,5 óránként eszik, de hihetetlenül jól hízik. Első két hétben pl. 600 g-ot hízott. Ma megint volt kint a védőnő mázsálni, ma épp 4800 g-ot nyomtunk. :)
Érdekes módon a hosszát sosem mérik itten, de most lehet 56 cm körül, m az 56-os cuccok közül szinte már mindent kinőttünk.
Mosoly
Lassan örvendhetünk majd a vigyoroknak, ma uis kaptam egy "késleltetett" mosolyt, ill. a védőnő is felkiáltott, hogy "jééé, már mosolyog!", ezt mondjuk nem láttam.
Tesók
Továbbra is nagyon kedvesek vele, simogatják, nézegetik, beszélnek hozzá és gyakran kérik, hogy megfoghassák. Meg kell őket zabálni együtt!

És íme az igazolványképe, ami Guri keze munkáját dícséri, ez kerül majd az ideiglenes útlevelébe: