Egyrészt abból a szempontból, hogy lement az első este a négy közül, amikor egyedül vagyok du 2-től a lurkókkal. Ez az első egész jól sikerült :), reméljük a többi is megy majd legalább ilyen flottul.
Másrészt pedig nemsokára hazamegyünk, amit részemről már alig várok! Nem mintha nem éreznénk itt jól magunkat, de az otthon mégiscsak otthon és ugye mindenhol jó, de... :))
Harmadszor pedig, addig, míg hazamegyünk, ha minden jól megy, lesz még 4 kedves látogatónk :) - nagyon várjuk őket is.
Régen nem írtam, így most kaptok egy kis up-to-date-et szösszenetekben és képekben:
Túlvagyunk Döme első balesetén. Felmászott a bevásárlóközpont szoptatós szobájában a kanapé háttámlájának a tetejére, ahonnan azután elég gyorsan vezetett lefelé az útja... Szerencsére megúszta annyival, hogy felrepedt az állán a bőre, de láttuk, hogy mély a seb, így megismerkedtünk az itteni balesetivel. ... Majd Guri és Döme 2 nap múlva ismét ismerkedtek a balesetivel, uis Dödi persze, hogy leszedte a szorítótapaszt az álláról, amit állítólag "Ááááááá, dehogy tud leszedni!" Egyébként nagyon kemény kis csávó, mindkét esetben egy mukk nélkül tűrte, hogy vizsgálgassák, ápolják a sebét, még azt sem igényelte, hogy valamelyikünk fogja a kezét.
Kiborító lett Döme alvása. Úgy tűnik, hogy kevésbé strapás napokon (és úgy tűnik, a legtöbb az :) ) szinte nem is igényli a délutáni alvást, sőt nemegyszer volt, hogy alvás nélkül végigcsinálta a napot és ennek ellenére 10-kor tudtuk csak lerakni. Persze, ha kocsiban utazik du/estefelé, akkor bealszik, ennek volt köszönhető az is, hogy amikor bevittük a balesetire, akkor a sérülése ellenére aludt :), ott tökre megijedtek, hogy agyrázkódást kapott, de mi sejtettük, hogy csak azért alszik, mert kimaradt a délutáni szunya és így a kocsiban elpilledt. Egy kép korábbról, amikor még nagyokat szunyált délután, elindult kifelé alvás után, de sokáig nem jutott... :)
Megismerkedett Döme a nyalókával. :) Nem mi vettük neki, hanem kapta egy étteremben. Vicces volt, hogy nem igazán tudta, hogyan "kell nyalni", mindig csak hozzáérintgette a kis nyelvéhez, ezért sokáig kitartott, még másnapra is eltettük, akkor készítettem a sárgára színezett nyelvéről a képet.
Benő továbbra is tündéri baba, gyakran egy órát is elvan a hasán, játszogat egyedül - fél óra játszószőnyeg, fél óra járóka bontásban pl. Sokat mosolyog, nagyon kiegyensúlyozott és boldog baba, hangját legtöbbször továbbra is csak az autóban hallatja. :) Szopizás után elégedetten dumál. Mostanában kicsit gyakrabban eszik, de még a "bőven belefér" kategóriában marad. Körbe-körbe és néha már előre is kúszik, érdekes módon a forgás nem igazán érdekli - amit egyelőre nagyon nem bánok, hiszen így még könnyebb dolgom van fürdetésnél és pelenkázásnál. :)
Végezetül pedig még két kép csak úgy :) az elmúlt időszakból:
2011. október 12., szerda
2011. október 5., szerda
Benő mosolyvadászat
Hatalmas mosolyokat kapunk Legkisebbünktől, de fényképezőgéppel nagyon nehéz elcsípni, mert a gépre ugyanúgy csodálkozik meredt szemekkel, mint anno Döme tette:
Párat (félmosolyt/mosolyt) azért mégis sikerült elcsípnünk. :)
Párat (félmosolyt/mosolyt) azért mégis sikerült elcsípnünk. :)
2011. október 4., kedd
Stadtpark - játszótér
Guri szabad hetén, amikor már nem tomboltak a vírusok, akkor eljutottunk a Stadtparkba is, és többek között egy jót játszótereztünk. Hogy ki élvezte jobban, Döme vagy én, azt döntsétek el Ti a képekről. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)